Reggelente felveszem a futó cipőm, mert helyettem is fut,
és has falat épít izomtéglából,
de nem a futó padot választom, mert az elfut előlem,
és fusson egy pad után az, akinek hat anyja van,
mert ha holt versenyben érünk be, akkor már hiába mennék
a gyermek orvoshoz is, aki békésen együtt gőgicsélne velem,
miközben nekem hideg rázásom van, vagy meleg, nem mindegy,
ha senki sem együtt érző velem? Pedig érezni együttesen jó.
Inkább a kerék pározást választom, csak nem tudom eldönteni,
hogy ez a kerekek pároztatását jelenti, vagy... jobb nem is belegondolni?
Tudod mit, inkább gép járművel megyek, beparkolok szépen
a fizető automata mellé, hogy lóvéval tömje tele a zsebemet,
kell a számlákra, amiket majd kitölt nekem az író asztal,
pedig üzem zavar esetén nem is biztosított az áram ellátás,
pedig engem aztán az üzem egyáltalában nem zavart.
Tíz óraiért a kis boltba megyek, ahol az órák mellé
eladó lányt veszek, hiszen most van szezonja,
olcsó kilóra. De sietek máris a munka helyemre,
nem akarom ki rúgatni magam, ha sokat kések,
rövid lesz a pálya futásom, alig 100 méteres.
Angol tanárként dolgozom, pedig nem is vagyok angol,
de a mű egyetem kedvéért el kell játszanom ezt a szerepet,
pedig az nem is igazi egyetem. Mindegy, ez a munka kör jutott nekem,
legalább szép kerek.